Nem lehet petícióktól függővé tenni, ki kerüljön börtönbe és ki maradjon ott. És, ahogy Renner Erika ügye figyelmeztet, nem lehet az áldozatokat valódi védelem nélkül hagyni. Vélemény.
13 ember életébe került, hogy ma 35 éve az Ózdi Kohászati Üzemek egyik új kemencéjénél vízzel érintkezett az izzó acél. Szemtanúk szerint némelyikükről az azbesztcsizma is leolvadt. Nem független a rendszerváltás eseményeitől, hogy az áldozatoknak és családjaiknak végül sosem szolgáltattak igazságot.
A progresszív ellenzéki populizmust ki kellene használni. Azt kell mondani: ez a galád, aljas, tolvaj kormány majd annyi pénzt akar adni a gazdagoknak, mint a legnehezebben élőknek, mi azonban ezt a gyalázatot nem tűrjük. Vélemény.
Korának legelmélyültebb, legnagyobb hatású magyar zongoristái közé tartozott, bár a szélesebb közönség ezt nem feltétlenül tudta. Soha nem akart sztár, pláne világsztár lenni. Minél ritkábbak, annál emlékezetesebbek voltak a koncertjei.
Általános amnesztiájáért indított petíciót Rafael Lion szegedi jogász, aki szerint Budaházy György és Kónya Endre ügye után mérlegelni kell, ki, miért, és mennyit ül börtönben. A kezdeményezés a cigány közösségeknek árt a legtöbbet. Vélemény.
A Tápiósápról induló Szirtes Ádám a világháború utáni négy évtized meghatározó filmszínésze. A Port listája szerint negyven év alatt 118 filmben szerepelt. Még a filmes főszerepekből is több jutott neki, mint ahány évet eltölthetett a pályán. A 65. születésnapját sem érhette meg. Színpadi színészként kevesebb megbecsülést kapott, mint amennyi magasztaló kritikát. Mélyebbről magasabbra nem jutott senki más.
Ambroise Thomas a 19. században két másik operájával lett híres. A Nemzeti Filharmonikusok vezetője, Vashegyi György most a Psychét ismerteti meg a mai közönséggel február 12-én.
Talán ő is hirdethetné a vele sokszor fellépő, nála pár évvel idősebb Pataki Ágival együtt, hogy „a szépség sokáig tart, ha vigyázunk rá”. Persze az is lehet, hogy örökre megragadt volna Amerikában, és végleg Sarah de Lantos maradt volna. Hiszen ő volt az egyik első magyar modell a Kádár-korszakban, aki a nemzetközi divatvilágban is sikereket ért el. De meggyilkolták nem sokkal a harmincadik születésnapja előtt. Ma sem tudjuk biztosan, ki tette. Az övé volt a három vérben ázó holttest egyike, amelyre 1985. januárjában rábukkantak egy lepukkant New York-i lakásban.
Eretnek történészi látásmóddal párosul John Lukacs világnézeti konzervativizmusa, az író, esszéista, elemző lenyűgöző köteteit jelenteti meg újra a Helikon Kiadó sorozata.
Száz évvel ezelőtt, 1925. január 29-én született Budapesten az utolsó magyar vándorbábos, az igazságosztó ököljog, a magyar huszárvirtus népi örökségét hordozó Vitéz Lászlót a galiciáner zsidó nagyapjától megöröklő Kemény Henrik. Minden rezsimben megkeserítették az életét, és minden rezsimben imádta a közönség. Nyolcvan évet töltött el a paraván mögött.
A szabad választások, a szabad közéleti, társadalmi tevékenység, a szólásszabadság kora számunkra rövidesen, még a 2026-ban esedékes választások előtt véget érhet, írja szerzőnk, hozzátéve, mindez nem bizonyosság, de hogy ebből az eshetőségből milyen eséllyel lesz valóság, nem független attól, hogy mit teszünk, amit és amíg még tehetünk. Vélemény.
„Senki, de senki nem tudott felhalmozni és átadni annyi tudást, tapasztalatot a veszélyeztetett állatok tartásáról, tenyésztéséről, mint ő.” Ezt egy iskolázatlan, autodidakta alkoholistáról, Gerald Durrellről mondta Sir David Attenborough. Durrell talán egész életében csupán zoológus, természetbúvár, állatkertvezető, világjáró állatgyűjtő és állatmentő maradt volna, ha a felesége és az anyagi gondok nem késztetik írásra. Életéről, kalandos vállalkozásairól szóló könyveit, regényeit, filmjeit, előadásait imádták az egész világon. Lusta, mégis igen termékeny író volt. Január 7-én van születésének századik, január 30-án pedig halálának harmincadik évfordulója.